Vajon mit is érezhetnek a Szenzoros gyerekek?

Mit is jelent SPD-vel élni?

Amikor szülőként hosszas kutakodás után diagnózist kapunk, választ a kérdéseinkre, felmerül bennünk egy egyszerű, mégis nagyon fontos kérdés.

Hogyan érthetem meg, hogy mit érez a gyermekem? Hogyan tudnám még jobban megérteni a nehézségeit?

Fontos kérdés ez, hiszen ha szülőként értjük, hogy mit miért tesz, vagy nem tesz a gyermekünk, jobban megértjük őt, könnyebben tudjuk elmagyarázni másoknak, hogy miért viselkedik úgy, ahogy.

Stanley Greenspan, a „The Changelling Child”  című könyv szerzője a következő képpen írja le, hogy milyen érzés az, amikor az idegrendszer nem megfelelően dolgozza fel a beérkező ingereket.

„Képzeld el, hogy egy olyan autót vezetsz, amely nem működik rendesen. Amikor rálépsz a gázra az autó vagy ugrik egyet, vagy éppen meg sem mozdul. Amikor megnyomod a dudát az szaggatottan hallatszik. A fék néha lelassítja az autót, máskor pedig nem működik egyáltalán. Az indexkar csak néha működik, a sebesség mérő össze-vissza mér, a kormány pedig nem arra irányítja az autót, amerre mi szeretnénk. Folyamatos stresszben vagy, hogy a járművet az úton tartsd, így nehezedre esik bármi másra koncentrálni.”

 

Egy SPD-s kisfiút nevelő szülőként sokszor érezzük, hogy kimerülünk, nem tudjuk rendesen elmagyarázni, hogy kisfiunk miért viselkedik úgy, ahogy. Nekünk, szülőknek nem szabad figyelmen kivül hagyni azt, hogyha számunkra ennyire nehéz, akkor mennyire nehéz a gyermekeinknek.

Felnőtt nézőpontból talán így fogalmazható meg az SPD:

Képzeld el:

  • Milyen érzés lehet, hogy látod az előtted tornyosuló akadályokat (játékok, bútorok, stb.), de képtelen vagy úgy irányítani a testedet, hogy ki tudd kerülni őket.

  • A ruha a testen olyan érzés, mintha apró tüskékkel szurkálnának.

  • Papírpohárból szeretnél vizet inni. Nem tudod eldönteni, hogy mennyire kell megfognod a poharat. Így, amikor túlerősen fogod meg azt, a víz rád fröccsen. Máskor pedig nem fogod meg erősen, így a pohár egyszerűen csak kiesik a kezedből.

  • Bizonyos illatok annyira rossz hatással vannak rád, hogy legyőzhetetlen hányingered lesz, ami ellen nem tudsz semmit tenni.

  • Az óra kattogása, a hűtőszekrény zaja hangosabb számodra, mint a hangom.

  • A napfény, a lámpa fénye olyan erős, hogy megfájdul a fejed.

  • Amikor valaki megérint, olyan érzésed van, mintha csiszolópapírral simogatnának.

  • Kb. 15 percig vagy képes egyhelyben ülni. Aztán fel kell állnod, futnod kell két kört a ház körül, majd páros lábbal egyhelyben ugrálsz. Utána újabb 10 percig képes vagy egy helyben ülni, míg nem kap el az az érzés, hogy muszáj menned.

  • A címke a ruhádban olyan érzést vált ki, mintha egy pók mászna a hátadon, amit nem tudsz levenni, elkapni.

  • Az emberek suttogása számodra olyan, mintha kiabálnának.

  • Szeretnél leírni valamit, de minden egyes betű megformálása minimum 5 mp.-ig tart. Látod a szemed előtt a betűket, tudod, hogyan kell őket leírni, a kezed mégsem működik együtt veled.

  • Az autózás számodra olyan, mint a hullámvasút, rosszulléttel jár együtt.

  • Képzeld el, hogy keresel egy tárgyat. Előtted van az asztalon, de te mégsem észleled azt. Olyan, mintha a keresett tárgy folyamatosan a vakfoltodban lenne. Néhány másodperccel később felfogod a látott képet, mégis zavartan állsz, hogy nem vetted észre azt, ami végig ott volt előtted.

 

 

Fontos:

Ezen leírások, magyarázatok nem mindenkire vonatkoznak. Minden gyermek egyedi, így mindegyikük másképpen magyarázza meg, hogy az adott tevékenység miért okoz nehézséget.

 

Forrás:http://www.sensory-processing-disorder.com/sensory-processing-disorders.html