Diagnózis felnőttkorban

Amikor felnőttkorban „furcsaságainkra” magyarázatot kapunk, megfordul a világ. Újra kell értékelni a sikereiket és a kudarcainkat. Ráébredhetünk arra, hogy bizonyos dolgok miért nem mentek, miért okoztak nehézséget. Sok minden feljön ilyenkor, amit már rég eltemettünk magunkban. Néhány tipp, hogy mivel könnyíthetjük meg ezt az időszakot.

  1. Információ

Sajnos magyar nyelven nem érhető el szakirodalom, amely a felnőtt SPD-vel foglalkozik, de az interneten már számos oldal van, ami segíthet a tájékozódásban. Több önsegítő csoport (ezek is sajnos csak angol nyelven) működik, amely összehozza azon embereket, akiknek szenzoros problémái vannak. Nagyon fontos, hogy elégséges információt tudjunk beszerezni, hogy megérthessük saját magunkat, és amennyiben gyermekünk is érintett, őt is. Másrészről az elégséges információ segíthet, hogy megelőzzük azt, hogy gyermekünk ugyanazon dolgokon, nehézségeken menjen át, mint amin mi gyermekként átmentünk.

  1. Újratervezés - „újra keretezés”

Egy nyugodtabb pillanatban üljünk le és gondoljuk át a napunkat. Hogyan is zajlik, mit hogyan csinálunk, mit kerülünk, mi az, ami kellemetlenséget okoz, stb. Most, hogy többet tudunk az SPD-ről, könnyebben felismerhetjük azokat a tevékenységeket, amelyek nehézségeket okozhatnak. Mivel felnőttként kaptunk diagnózist, vagy realizáltuk, hogy az, ami egész életünkben nehézséget okozott, az az SPD, már sok megküzdési stratégiánk alakulhatott ki. Írjuk össze, hogy mi az, amit kerülünk, ami problémát okoz, így könnyebben tudjuk eldönteni, hogy mely területek is érintettek.

A diagnózis megváltoztathatja az önmagunkról alkotott képet. Ez nem kell, hogy negatív legyen. Amiről tudjuk, hogy azért nem megy, mert szenzoros nehézségeket okoz, feloldhatja az önvádat. Amennyiben nem tudunk egyedül megküzdeni a ránk nehezedő stresszel, a diagnózissal, kérjünk segítséget. Partnerünktől, barátainktól, akár szakemberektől.

 

  1. Újraélés

Bármennyire is nehéz, de gondoljuk végig azokat a helyzeteket, akár gyermek-, tinédzser-, fiatal felnőtt korunkból, amelyek nehézséget, problémát okoztak. Ahogy végiggondoljuk ezeket a helyzeteket, ráébredünk arra, hogy másképpen érzékeljük és érzékeltük a világot. Lehet, hogy rengeteg nehézségünk volt az iskolában, a kapcsolatainkban, a sportokban, stb. Nagyon nehéz megemészteni felnőttként, hogy mindaz, amit mások rosszasággal, lustasággal, esetlenséggel, stb., magyaráztak, az nem más, mint egy neurológiai betegség.

A feldolgozás, a magyarázat megemésztése hosszabb ideig is eltarthat. Az „elveszett”, átszenvedett éveket nem lehet visszahozni, de azzal, hogy elfogadjuk, megértjük „új” önmagunkat, könnyebb lehet mind a saját, mind a családunk jövője.

  1. Ünneplés

Legyünk büszkék magunkra. Anélkül hogy tudtuk volna, hogy a problémáink neve mi, túlélései, megküzdései stratégiákat alakítottunk ki. Rengeteg harcon, konfliktuson vagyunk túl, mire eljutottunk oda, ahol ma vagyunk. Ez erőre, kitartásra vall. Bármit is gondoltak rólunk mások, az, hogy kezeletlen SPD-vel eljutottunk oda, ahol ma vagyunk, nagyon nagy dolog.

  1. Újrahuzalozás

Magyarországon nem érhető el sajnos (ha mégis, kérjük, osszátok meg velünk, hogy megoszthassuk másokkal) Szenzoros Integrációs Terápia felnőtteknek. Amennyiben gyermekünket is diagnosztizálták SPD-vel (ha nem akkor is) érdemes megpróbálni - beszéljünk egy fejlesztő terapeutával. Vannak olyan feladatok, amelyek segíthetnek a mindennapokban felmerülő problémák megkönnyítésében.

 

Egy felnőttkori diagnózis, amely egész életünk nehézségeire magyarázatot ad, nem könnyen emészthető. Ennek a feldolgozása és megemésztése hosszú ideig eltarthat, de ne felejtsük el, hogy a diagnózissal nincs vége a világnak. Lezárult egy korszak és egy új kezdődik. Egy olyan korszak, amelyben könnyebben értjük meg saját reakcióinkat, és változtathatunk rajtuk, amelyben nehézségeinknek jobban megfelelően tudjuk alakítani a környezetünket, és amely lehetőséget ad egy jobb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb életre.

 

Ahonnan az ötletek származnak:

http://www.spdlife.org/articles/dealingwithspd.html